Elfogy lassan a talaj utamon,
Holnapra semmit nem hagyok,
Elvesztem szép világom,
Megmarad a nyomorúságom.

Sírok majd egy halott virágot,
Neki mondom el minden bánatom,
Sosem lesz majd ki válaszol,
Így maradok távol magamtól.

Nem hiszem majd a valóságot,
Álomban találom boldogságom,
Nem lesz más csak elfogyó hónapok,
Egyedül én a halálos ágyamon.

2016.IX.06.