Nem igazán találom mostanában a helyem. Mindig mindent halogatok. Várom a legjobb pillanatot amikor neki állok blogolni, de az csak nem akar eljönni. Valamit mindig kitalálok, hogy ne kelljen írnom. Általában sorozatot nézek, de azt már meguntam. Már egy ideje nem cigizek. Csak állok, és nézem ahogy telnek a napok.

Legutóbb egy játékot vettem. A Life is Strange jó. Beleszerettem Max-be. Fotózik, és tényleg fura. Jól fura. Nem is a játékról akarok mesélni, azt majd máskor hosszabban. Csak jókor jött. Megadta azt az újrakezdés élményét. Max hatására egyik bakancslistás tételem is megbolondítottam. Ezer darut hajtogatni kihívás, de mindezt ezer nap alatt. Menjünk tovább, mindet lefotózom, s elhagyom a fotózás helyén. (Elsőt és az utolsót tartom meg.) Több lesz, mint ezer nap, mert néha kihagyok majd napokat. A személyes Instám is életre kelt. Több és másfajta képek gyűlnek. Kicsit művészibb, kicsit mindennapibb.

A képen igen az én Max-en van. Csak zene. Ahogy lejjebb is elhoztam az egész betétdal listát. Most ezt hallgattam végig. Jó volt. Ebből az egészből semmit nem akartam kihozni. Csak írni akartam. Meg fotózni. De este azt kicsit nehezebb. Ó, igen a blog jelenleg folyamatos változás alatt van. Majd valahogy kiteszem, hogy lehetnek alkalmak mikor nem működik majd.