Ez volt kétezer-huszonhárom

Ez volt kétezer-huszonhárom

Annyi minden történt ebben az évben, még összeszedni is sok lesz. Az biztos az év elején nem gondoltam, hogy itt fogok tartani ahol vagyok. Minden nagyon távolinak tűnt akkor. Kicsit visszább lépve, huszonkettő novemberében fogalmazódott meg bennem, hogy szeretnék nő lenni. Akkor gyorsan tettem is olyan dolgokat, amik most jók, de nem kellet volna annyira sietni. Voltak persze olyanok is, amik jó volt, hogy akkor döntöttem. Decemberben már próbálgattam magam, vettem melltartót, s néztem milyen lennék. Akkor még 69 kg voltam, erősen pasi testalkattal, de még így is jó volt látni magam. Az év ezzel el is ment.

Első negyedév: Új munkahelyek

Januárban még se életem, se munkám nem volt. Minden összeomlani látszott. Igazából csak olvastam, meg melltartóban fotóztam magam. Amikor éppen úgy volt elmentem konditerembe.
A hónap közepén döntöttem, megyek a bátyámhoz gyárba dolgozni. Egy egészen könnyű teszt után fel is vettek anyagmozgatónak. Ami így utólag jobb döntés volt, mint az operátor. Ezzel a fogyásomat is megalapoztam. Hónap végére már kezdem belejönni a dolgokba, bár szeretni nem szerettem a három műszakot.

Február a gyárról szólt. Ott is történt aztán minden. A hónap nagy részét a felettesemmel való vita határozta meg. Volt pár félelmetes helyzet is. Az a srác biztosan nem normális, sokszor nem is értettem miért kiabál velem. Lehet egyszerűen nem bírt engem.
Ebben a hónapban vettem meg a OneBlade-et, azóta is rendszeresen borotválom a testemen a szőrt. Egyik legjobb befektetésem volt az évben. Vásárlásban a könyvek voltak leginkább 12 könyvet vettem. Köztük egyik erekjémet, a The Family of Man-t.
Nem sokkal utána, már állásinterjún voltam a következő helyre. Emlékszem, már ekkor gondolkoztam elmondjam a helyzetem, de mivel még sehol nem tartottam nem említettem. Mihelyst kiderült, hogy felvettek beteget is jelentettem a gyárban. Nem akartam azzal a nem normális sráccal foglalkozni, s veszélyeztetni magam. A hónap a betegséggel ért véget.

Március az új munka, s Fonyód határozta meg. Az új hely, érdekes volt, minden izgalmas, még ha a termékek engem egyáltalán nem is érdekelnek. Jó munka, s újra kereskedelem. Így tudtam menni Dechlaton, és venni ruhát a Fonyódi kirándulásra. Máig használom azokat, amit akkor vettem. Vettem parókát is, akkor sem volt kedvencem, de jó volt hordani ott, meg néha jó hogy van, de inkább növesztem a hajam.
Fonyódon szinte végig Myra voltam, tulajdonos sem akadt fent semmin. Élveztem, hogy úgy sétálhatok, hogy önmagam vagyok. Ez az utazás volt az első tapogató mozdulat afelé ki is vagyok. Bevallom, ott még nem éreztem teljesen biztosnak magam, de kényelmesebb volt Myra-nak lenni.

Második negyedév: Költözés új helyre

Április, egy nagyon nehéz hónap volt. Az elején már tudtuk hova költözünk, meg tudtam tervezni a szobám, ami kisebb lett, mint volt. Igaz, végre nem tetőtér, de gondolkodni kellet hogyan legyen az elrendezés. Végül a tervemet valósítottam meg. Megvettem az új könyvespolcomat és egy új lámpát is. Érdekesség, hogy ebben a hónapban vettem egy nagy tükröt. Szükség volt rá, már látni akartam, öltözni, látni mivé válok.
Még költözés előtt életem legnagyobb dolgát is megtettem: kilövettem a fülem. Mivel valamit vagy rendesen, vagy sehogy… Én egyből három helyre, baj és jobb fülem (szokásos), meg egy helix lett a baj fülemben, amit azóta is imádok. Mivel nem költekeztem ki magam eléggé, rengeteg overált vettem még. Utána derült ki, hogy fél évre ki estem a plazmaadásból. Jobb volt így utólag megtudni. Sajnos a hajam is le kellet vágni a hónap közepén, amit azóta kiemeltem ápolok. Alakul is, a samponok, s az ösztrogén sokat segít.
Hónap végén volt a költözés. Nem találtam a helyem az új házban, Odin viszont nagyon megszerette az első pillanattól. Ezzel a nem tudom, hol vagyok érzéssel, s az első lézerezésel (arc végleges szőrtelenítés) végződött a hónap.

Májusom leginkább vásárlással telt. Ebben a hónapban, vettem még pár overált, mert abból nem lehet elég. Megvettem a hátizsákomat is, amit azóta is napi szinten használok, a pénztárcát is. Ez az időszak alapvetően a szárnypróbálgatások voltak. A.-t is ekkor ismertem meg. Hónap végén kezdtem el szedni a Pueraria Mirifica-et, nem tartottam a következményektől, akartam, hogy változzak.
Hónap végén végre tudtam menni a Kingához. Rég nem voltam annyira boldog, mint mikor megtudtam fogadni fog engem. Persze, a kötelező céges ebéddel egy napon volt. Ami kicsit hosszúvá tette a napom, de jó volt így is. Az ebéden nem találtam a helyem, s nem is beszéltem senkivel igazán.

Júniusban nem volt semmi. Teltek-múltak a napok. Minden haladt előre. Kingához is rendszeresen jártam, munka is volt, tanulgattam. Magam próbálgattam a ruhákban, s élveztem ahogy alakul a testem, fogyok.
Egyetlen nem várt dolog, az volt, hogy elmaradt a nyári fonyódi kirándulás. Előtte héten volt egy ballagás, s így nem fért bele a nyaralás is. A szabadságot ettől ég kivettem, pihentem.

Harmadik negyedév: Megkapom a szakvéleményt

Július elején megvettem a karkötőmet, s a nyakláncomat. Ezek is napi kiegészítőim lettek. A munka, s Kingához járás semmit nem változott. Rendeltem bogyót, s dupláztam az adagomat is. Nagyon az egy nem nem volt hatása. Sajnos, ezekben a hónapokban nem írtam naplót.
Hónap végén megszületett az unokahúgom, így vele foglalkoztam. Nagyon mókuskerék volt a nyár számomra. Még annyi, hogy elkezdtem venni az angol Gaiman könyveket.

Augusztus elején megvettünk végre a PS5-öt. Igen, hitelre, de bátyámmal ketten fizetjük, így nem vészes. A küzdelem, s mert én csináltam elsőnek hozzám került. Ratchet & Clank: Rift Apart volt az első amivel játszottam rajta, s az első játék is volt, amit kiplatináztam. Imádom Rivet-et, s egyszer biztosan cosplay-elni fogom. Mással nem nagyon játszottam, utána oda is adtam a konzolt.
Megvétele után mentem fel A.-hoz elsőnek. Igaz, Kingához kellet mennem a tesztek miatt. Elsőnek személyiség tesztet kaptam a nyakamba. Nem éreztem nehéznek, vagy komolynak. Igazakat válaszoltam, s így is kijött mennyire elnyomtam a személyemet. Következőnek már Rorschach-tesztet kaptam. Bevallom izgultam előtte. Nem tudtam róla semmit, szerintem így kell neki indulni. Arról, hogy milyen lett nem itt írok, mert hosszú lenne.
Volt két állás interjú is. Mivel már majdnem biztos voltam, meglesz a hormonkezelés, tudtam el kell mondanom. Végül csak az egyiknél választottak ki, ott kiválasztás után elmondtam a helyzetem. Természetesen, vissza is utasítottak. Ez volt az első pofon számomra, de magyarok vagyunk mást nem vártam.

Szeptember elején Kinga kimondta, s meg is kaptam a szakvéleményt. Az év egyik legjobb időszaka volt ez. Bár nem azonnal utána, de be is indultak a dolgok. Eredetileg szülinapomra terveztem kezdeni a hormont, de már akkor tudtam ez nem fog menni. Sem időben, sem anyagilag. Utána abba is hagytam a PM szedését, hiszen kaptam időpontot a Halas Medicalba, a nagy vizsgálatra.
Következő héten egy nagyon egyedi koncerten voltam A.-val. Folkfonics adott koncertet a temetőben. Nagyon jó volt, s az is, hogy előtte a temetőben is tudtam sétálni. Hatalmas élmény volt, szereztem is setlist-et, aláírva.
Voltunk Fonyódon is, de csak arról tudnék mesélni, hogy mennyire esett az eső. Semmit nem tudtunk csinálni. Végig rossz időt fogtunk ki. Egyetlen jó része az volt, hogy végig Myra lehettem. Fonyód után már nem volt semmi érdekes.

Negyedik negyedév: Elkezdem szedni a hormont

Október… Nehéz lenne bármint is mondani. Nagyon gyors volt. Hónap elején vettem magamnak magassarkú bakancsot. Imádom, csak sajnos nem sokat hordhatom. Szeretek benne lenni, megváltoztatja a mozgásom. Szépnek érzem magam.
Utána jött is Kiskunhalas. Írtam róla, jó volt, nagyon mozgalmas nap. Hálás vagyok A.-nak, hogy eljött velem. Ott nem éreztem magam még Myra-nak, de szerintem legközelebb megyek már jobb lesz. A város nem nagy dolog, de egyszer bejárnám. Lehet Odinnal kéne lemenni?
Utána megkaptam A.-tól a születésnapi ajándékom, egy smink oktatást. Nagyon jó volt, sokat tanultam akkor.
Következő héten már mehettem is pszichiáterhez, nem szeretnék erről mesélni. Nem, mert csak rosszat tudnék írni az úrról, de legalább van, s ad papírt transzoknak. Az év legrosszabb napjai voltak, mikor tőle vártam a papírra. Bizonytalanság, s kiszolgáltatottság volt.

November. Az a hónap. Az újjászületés jelképes ideje. Hatodikán megkaptam a második vélemény, s nem sokkal utána a receptet is. Sikerült is még aznap kiváltanom a gyógyszereket. Így ez a hétfő lett új életem első napja. Ez a nap, mikor elkezdtem a naplómat jóra írni sok év után.
Sajnos, A.-val ebben a hónapban romlott meg a kapcsolatom, ami azóta sem jött helyre. Nem tudom még mi lesz ennek a megoldása, vagy lesz-e egyáltalán. Én várok rá amíg szükséges.
A hónap végén már kezdtek látszani a változások, s egyre jobba éreztem magam a bőrömben. Sokkal előbb, s jobban hat a Divi, mint a PM valaha. Az, hogy a férfi énem fokozatosan eltűnt, hatalmas felszabadulás volt.

December, az év vége. Pillanatok alatt eljött. Hihetetlen mennyi minden változott ebben az évben. Ténylegesen új életem kezdődött. Új munka, új otthon, új én. Ez a hónap szép lezárása volt.
Leginkább könyveket vettem, fotótörténet, és divattörténet témában. Eldöntöttem, hogy a varrást szeretném, mint hobbit tovább vinni, s a fotózást továbbra is háttérben hagyni. Nem akarom elhagyni, de szeretném, ha csak az örömért fotóznék, az még idő mire újra érezni fogom.
A testem szélvész sebesen változik, és érzem menyire akarom ezt én is. Nő a mellem, változik a testalkatom. Ezek a változások vitték végig a hónapom.

Kétezer-huszonhárom egy olyan év volt, amire mindig emlékezi fogok. Nem sikerült minden úgy, ahogy szerettem volna, de a lényeges dolgok megtörténtek. A legnagyobb változás bennem történt, hiszem míg január elsején még Igor voltam, december harmincegyedikén már Myra. Egy olyan vágyam teljesült, ami majd 25 évig volt elnyomva. Annyira, hogy szinte már én sem tudtam róla. Év elején csak reménykedtem, hogy ez sikerülni fog, júniusban Kinga bizonytalanított el, s végül évvégére megtörtént a csoda. Ezzel tette ez az év a legjobbak közé magát.

Hagyj üzenetet nekem