Köszönöm

Gondolkoztam, hogy az emberek mért akarnak valakit elfelejteni. Nem tudom a választ. Két dologért nem szeretnék feledni, olyanokat akik rövidebb-hosszabb ideig voltak az életemre: egyik, hogy tanultam abból míg az életem részei voltak; a másik, hogy amíg emlékszik valaki ránk addig, élünk… Ha már nem emlékszik ránk, akkor halunk meg igazán. Ugyanakkor az emlékeink határoznak meg minket, azok vagyunk mi. Egyes emberek, vagy dolgok nem történik meg velünk, akkor nem tartanánk ott, ahol most vagyunk. Nem hozok példát, írtam már nemrég. Most inkább köszönetet mondok azoknak akiket ma már csak az emlékeimben élnek, már nem egy irányba visz a sorsunk. A Papám, a Mamám s IceCat a kivétel, de míg élek addig ők is!

Köszönöm Neketek, hogy az lehetek aki vagyok:
Papi-nak, hogy az Élet a legszebb ajándék. (Hiányzol, nagyon.)
Mami-nak, hogy a halálos ágyán mindenki megbánja a bűneit. (Nem szabad haraggal élni. Hiányzol.)
Peti-nek, hogy megmutatta kell a gyerekkor. (Általános második, legjobb barát.)
Tomi-nak, hogy megmutatta milyen ember szeretnék lenni. (Általános negyedik, a legjobb ember akit ismerek.)
Nono-nak, hogy érezzem az első csók felejtetetlen. (14 évesen.)
Judit-nak, hogy a szerelem nem ismer távolságot. (Miskolci barátnőm hét hónapig. Nyolcadikban.)
Attila-nak, hogy bizonyította van igaz barátság, s nem számít a pénz. (Általános hatodik, legjobb barátom.)
Zylo-nak, hogy az emberek változnak. (Kilencedik osztály, legjobb barátom.)
Rid-nak, hogy a barátságok nem tartanak örökké. (Tizenöt évig a legjobb barátom. 2002-2016)
Tina-nak, hogy megmutatta mit szeretek. (Négy és fél évig volta párom. 2004-2008 között.)
IceCat-nek, hogy az igaz emberek a legtisztábbak, és a blogolás segít. (Csak neten ismertem. 2010-2013)
Levir-nak, hogy az emberek mindig változnak. (Nyolc évig legjobb barát. 2008-2016)
KisRóka-nak, hogy segíteni mindig megéri. (Egy évig voltam társa. 2014)
Lili-nek, hogy néha bizony önzőn, a magunk feje után kell menni. (Pár hónapig találkozgatunk. 2015)
Lána-nak, hogy mindig legyek önmagam. (Nyolc hónap. 2015)

Amit biztosan megmutatott az élet, az az hogy nem szabad senkire haragudni. A megbocsátás a legnehezebb. Még valamit tanultam, hogy csak a változás állandó, minden más mulandó!

Múlik az idő!

2 thoughts on “Köszönöm

  1. Legutóbbi bejegyzésednél már akartam hagyni egy kisebb posztot, de a jó szívem inkább azt súgta, hogy ne legyek ennyire gonosz.

    Meggondoltam magam.

    Nem gonosz leszek, csak őszinte. Annyira őszinte, hogy már szinte savas lesz.

    1. Legjobb barátság nem arról szól, hogy a pénzemre számítasz legtöbbjében és nem akkor hívsz fel telefonon amikor épp nincs sörre pénzed.

    2. Önző érdekeidet 10 körömmel véded és csak addig jó valaki aki bólint és helyese. Elmondok neked valamit. Nem hogy én nekem, de másnak is teli van/volt a hócipője azzal, hogy te állandóan kerülöd a munkát.
    Hozzáteszem rokiból nem lesz saját családod soha és nehogy azt hidd, hogy az adófizetők pénzén majd eltengődhetsz és élhetsz mint Marci hevesen.

    3. Elméleti tudásod a fotózáshoz lehet megvan. El kell szomorítsalak. A fényképeid mind-mind üresek. Van ahol elkapod a pillanatot, de annyira levágod a számodra sallangszerű részeket, hogy “igazolványkép” szerűek lesznek a képeid. Sorry. Nem leszel soha fotós, mert nem változott a képeiden semmi.
    Vedd ezt úgy, hogy tényleg semmi változás nincs. Megálltál a fejlődésben.

    4. Úgy adod elő magad mint egy áldozat miközben magadnak teremtetted a kilátástalanságod keserít meg. Lépni kell, nem csak rinyálni.

    5. Valójában elmondom neked, hogy nem változtam. Mindig is ilyen voltam, csak téged minek baszogassalak? Úgy gondoltam az élet kibaszott veled. Most úgy vagyok, kibasztál saját magaddal.

    6. Még te magadat, a magad módján úgymond sztárolod, el kell keserítselek. Nem vagy az.

    7. Programozz azzal legalább talán elérsz valamit..

    Sajnos ez van. Ha nem hiszed nem kell, de a tényeken nem változtat.

    A magad sírgödrében vergődsz és nem is akarsz kimászni.

    CsókPuszi!

    Adam.

Hagyj üzenetet nekem