Megint falunap, megint fotózás. Talán az egyetlen fotózás, amit igazán szoktam várni. Szeretek a faluban fotózni, s még jobban szeretem a Majorette fbico-eseket fotózni. Komolyan!

Mint mindig, a falunapot elejétől a végéig szoktam fotózni. Nem nagyon hiszem, hogy aznap az enyémnél fárasztóbb dolog lenne. Különbség annyi, hogy én élvezem. Most is időben leértem, pontosabban a templom elé, ott kezdődött a felvonulás. Kis várakozás, majd beálltam a csajok, és a zenekocsi közé, figyelve, hogy a videó útjába ne kerülje. Mindezt hátra felé sétálva. Nem olt egyszerű. Oda érve unatkoztam, elég sokáig, semmi fotózni való nem volt. (Részben mert nem igazán merem a falubelieket fotózni. Ezen változtatnom kéne.) Elkezdődött végül a műsor, annyira sokat fotóztam, hogy mire a hastáncosok műsora véget ért megtelt a kártyám. Haza rohanás, aztán vissza. Szerencsére nagyjából mindent sikerült fotóznom. Az előadást, a fellépéseket és a házasok vetélkedőjét is. A képek erre vannak extico. Mire végeztem, hulla voltam, a futkározástól. Rengeteget teleportáltam. Kasper mondta, hozzá szóltam, mire oda nézett már sehol sem voltam. Utána jött a lazítás.

Nagyon nincs mit mesélni erről. Kicsit Kasperral meg Monával voltam, de végül egyedül. Aztán találkoztam egy sráccal. Volt neki egy harci kutyája. Na én abba a kutyba bele szerettem. Ő nem annyira, én annál inkább rémítgettem a tömeget. Minden igyekezetem ellenére nem nagyon hallgatott rám. Ittunk kicsit együtt is, majd haza jöttem és alvás…

Aperture: ƒ/6.3 | Taken: 2014, augusztus 2. | Focal length: 55mm | ISO: 200 | Shutter speed: 1/160s |