Ez már egy érdekesen visszaemlékezés lesz. Egyrészt jó volt az a péntek. Másrészt megismerkedtem akkor ott valakivel, aminek a folytatása mostanában lesz. De semmi spolier!

Kasperral már jól előre elterveztük, hogy elmegyünk. Szépen össze is hangoltuk, csak épp a jó időt nem hívtuk meg. Igazán nem is lett volna baj, ha tudtam volna valahogy fotózni. Végül azért az Erin fbico-eseket sikerült lefotóznom. A kép is az ő fellépésükből van. Igen ám, de volt más is. Felhőszakadás, Jameson extico, és Lucy…

Megvettük a whiskeyt, persze Ír-Magyar napokra ír whiskey dukál. Megérte. Nagyon-nagyon, de irtózatosan. Finom volt, és mindenki barátnak nézett minket. Aztán beütött az időjárás. Annyira nagyon, hogy egy vendéglőbe kellet visszavonulnunk. Ott egy ideig jó volt, de aztán a terasz sem bizonyult elég eső biztosnak. Ekkor döntöttünk, irány haza, ez a buli halott. Ahogy sétáltunk mondtam, hogy a RoboCic-ék kulcsa nálam van, hozzuk meg magunkat ott. Oda bandáztunk egy kicsit, figyeltük a gangról a jó népet. Az időjárás kegyeibe fogadott minket, így vissza mentünk.

Ekkor végződött egy ír kocsmazenét játszó együttes koncertje. Pár számot még elcsíptünk, jók voltak. Majd jött az Erin fbico előadása. Igazán élveztem a fotózás, hiszen sztepptáncot nem mindig lehet fotózni. Nem is öltöztek be, így az egésznek egy örömtánc érzete volt. Rohangásztam is a padon. Kasper közben hatalmasat táncolt. Mire vége lett addigra mindketten részegek voltunk. Nyakaltuk rendesen az italt.

Pihenőre fogva az izmainkat, leültünk egy székre. Ekkor huppant be mellénk Lucy, aki végül is végig marad mellettünk. Persze elkezdődött a Celtic Moon koncertje. Két évvel ez előttről tudtam, ez jó lesz. Még ha nem is élvonalbeli együttesről van szó, én szeretem őket. Jól ki is tomboltuk magunkat, sőt a nap képe is ekkor készült. Igaz, most nem az hoztam el. Az erre van extico. Kasper teljesen rázsongott az énekesnőre, aki aztán úgy elhatotta, hogy csak na.

Végül haza indultunk, de én  hirtelen ötlettől vezérelve Lucy-t maradásra invitáltam, az éjszakára.  Elmentünk Shadow-ba. Ott kaptuk a hívást, hogy bár hiába 21, akkor is húzza haza az irháját. Így aztán célba vettük Ady-várost. Még lifteznem is kellet, pedig utálok. Beinvitált, a rokonai meg kidobtak. Nem maradt más lehetőségem a lépcsőn éjszakáztam. Még szerencse, hogy a Ninja Catsuit-ban voltam. Kicsit fáztam, aludni nem bírtam, de napkeltét megint láthattam. Bár nem a tízemeletes tetejéről. Zárva voltak az ajtók. A Ninja Catsuit fura mód nem akadályozott, pedig az éjjel folyamán részeg is voltam. Inkább jól jött a hidegben.

Aperture: ƒ/7.1 | Taken: 2014, július 11. | Focal length: 55mm | ISO: 200 | Shutter speed: 1/160s |