Sikerült Ivivel álmodnom, volt benne minden. Viszonzatlan szerelem, világvége, fotózás, meg egy kis furcsaság.
Az elejére alig emlékszem. Egy, vagy talán két átriumos családi ház lehetett. Az biztos, hogy az ablakomból láttam Ivit. A házak egy folyóparton voltak. Egy este hála a mostani meteor rajnak, jöttek a meteorok. Olvastam, hogy az egyik eljutott a földig. Na, az álmomba nem csak egy. Elég sok, volt ám futkosás meg pánik. A végén viszont gyönyörű volt az ég, azt álmomban le is fotóztam, majd vissza mentem a házhoz. Ott Iviék háza lángolt, de csak a gang. Az is inkább csak a növényzet. Mikor eloltottuk leültünk filmet nézni. Akkor öleltem át. Kérdezte miért, csak annyit válaszoltam, hogy a világvége hangulat miatt. Engedte. A haját szagoltam, s a nyakát csókoltam. Igazából hidegen hagyta mit teszek. Végül elkezdett átöltözni. Akkor már álmomban is éreztem, hogy nem én vagyok a szerencsés. Mielőtt felébredtem volna, valaki mással ment el aludni a szobájába.
Ennyi lenne. Pár dolgot megint sikerült bele szőni. Odaát-ot, egy hírt, s Ivit. Érdekes volt, de lehetett volna jobb vége is…