Ott álltunk, nézem a kezét ahogy gyengén fogja a kezemet. Féletem megtenni azt a fél lépést. Nézem, és tudtam döntenem kell. Eljött a pillanta, hogy válasszak. Felnéztem szemébe, s próbáltam kiolvasni, hogy Ő mit szeretne. Megmozdultam és a tér egy pillanat allat szertefoszlott közöttünk. Teste épp érintette tesem. Lassan emeltem kezem az arcához. Szemét figyeltem, hogy érezzem ha megbántom. Kezem arcához ért, s éreztem bőrét. Éreztem, nem kellet volna félnem. Szemében a nap utolsó csepp fénye. Hozzá hajoltam, és szájára lágyan csókoltam. Kezemmel átkaroltam. Éreztem illatát, hajának csiklandozását. A másikkal kezét továbbra is szorosan fogtam. Ő volt nekem az élet, Hold az alkonyati derengésben. Rá néztem, Ő szemebe nézett. Figyeltük egymást a fakuló napfénybe. Végül Ő búj kényelmesem kajaimba.