Inkább csak összefoglalása a hétnek, ha nemérdekel lépj tovább!

Hihetetlen elképzelni, hogy ebbe a hétbe mit belesűritetem. Hétfőn megismertem Virágot, elöszőr jártam Rebiéknél. Bocs, másodszor, de elsőnek nem mozdultam ki a szobából! Nagyon jó barátokra tettem szert. Kis ugrással Csütörtök. Zanzásitva Tina, és Bogi. Mintha egy szürreális álom lett volna. Azt viszont sajnálom, hogy akkor nem foglalkoztam Virággal. Majd figyelnem kell az egyensúlyra… Elötte kis gubanc is volt a rehab körül, de nem erről akarok beszélni. Ugyan ezen a napon próbáltam kigondolni, hogy nem bonyolódok Virággal semmibe. (Oké, most sincs semmi. És nem is igazán hajaz rá, hogy lesz. Már nem hiszek a jelekbe, csak a tettekben!) Hétvégén Rebi itt volt nálunk, jó volt, kellemes volt a hétvége, bár rettentően sajnáltam, hogy Virág nem tudott jönni!

Ma – Vasárnap – Rebi haza ment, beszélgetünk fészbúkon. Kicsit Virágról is, így már azért megértem Őt is. Majd Vele is sikerült beszélgetnem. Én itten küzdök mint állat, hogy nem tetszen annyira, erre… Csak pár apróság: zenében, könyvben ugyanazt szeretjük, rajzol, ír. Olyan prozát adott, hogy… Nem szokott elakadni a szavam, de neki sikerült. Persze ezek nem a legfontosabbak, de számitanak. (Én bevallom!) Egyre közelebb kerülök Hozzá, és tudom hogy ez mindkettönknek jó! Félek kicsit, de ha nem félnék akkor az zavarna.

Holnap találkozunk, nagyon várom! Nem igérem, hogy írok… (Bár holnap lenne)

Nem tudom pontosan leírni így mit gondolok, elöző posztom viszont jól tükrözi!