Új vers: Megfakult emlék

Új vers: Megfakult emlék

Megfakult emlék

Kikoppot emlékek, elfeledett élmények

Évek távolságából, merengve vissza nézve

Fájón felszinre bukkanva, lesznek rémképek

Elmúlt szépidőket siratva, pilannatokban élve

Elfogadni sose fogom, hogy mindennek vége

Hiányzik hangod, arcod, szavad, kacagásod

Mindeketten sötét időt megjárva, egymás karjában

Biztoságot a másik lelkében megtalálva

Lassan húllik az őszi levél

Érzem eljön a zord tél

Nézem fennt a csillagot

Tudom most te is azt látod

Várom mikor vissza térsz

S érzem tested melegét

Csókod halvány sugarát

Szerelmed édes mámorát

Elhittem, hogy jobb is lehet, szerelmed enyém lehet

Szavakkal védtek, óvtalak téged, vigyáztam lépésedet

Beszélgetésekben teletek tova, gyorsan az évek

Változtunk ahogy az élet előre ösvényén haladunk

Csevegések elmaradtak, a barátság idővel megszakad

Hiányod bennem éget, arcod álamimba felrémlett

Közben én is más lettem, utam feléd nem engedett

Hangod fülembe csak emlékként csengget nekem

Lassan húllik az őszi levél

Érzem eljön a zord tél

Nézem fennt a csillagot

Tudom most te is azt látod

Várom mikor vissza térsz

S érzem tested melegét

Csókod halvány sugarát

Szerelmed édes mámorát

Felnézve az égre ma is várom a pillanatot

Hogy megszólalj, és arcod újra ragyogni látom

Kéz a kézben sétálva, csókod méz izét érezve

Csak ketten legyünk, s más ne létezzen nekünk

Tudom ez ábránd csupán, álom nem több talán

De hiszek benne, s ez tart már csak életben

Keresek a tömegben hátha feltünsz benne

De már csak álmaimban lellek téged kedves

Lassan húllik az őszi levél

Érzem eljön a zord tél

Nézem fennt a csillagot

Tudom most te is azt látod

Várom mikor vissza térsz

S érzem tested melegét

Csókod halvány sugarát

Szerelmed édes mámorát

(2010. VIII. 31) (Réka, Tina, Móni)

Hagyj üzenetet nekem