Véletlenül miközben a Nikit kerestem Facebookon bele botlottam a Dóriba. Egy olyan részét mesélem el a múltamnak amit lehet nem nagyon kéne. Lévén ezt Ő is látni fogja, mert bejelöltem. (Meg amúgyis olyan…)

Dóri, ha jól emlékszem 4.-ben társult az osztályoz. A közelben lakott, így hamar barátságot kötöttünk. Megannyi emlék kötödik hozzá. Késöbb e barátságból adódóan ismertem meg Adrit (EdE nagy szerelmét), Danit és Dénest (ikrek), Kristófot, s még párakat. Apukája tesőr (volt?), náluk fogtam elöszőr fegyvert, és porcelán golyót. (Valószinüleg utoljára is.) Érdekes az anyukájára nem emlékszem. *-) Volt két macskája is, lehet innen a macska szeretetem… Most viszont egy másik történetet szertnék elmondani. Valamikor 5-ben lehetett, hogy eltörte a kezét. (Jó, nem ez a lényeg.) Egyik nap pedig overálban jött. Fura… Inkább nem is. Tisztán emlékszem rá. Felkar középig golt a jobb keze gipszbe. Egy rövid ujjú, rövid nacis, elöl zipzáros, fehér-sárga (föggőleges) csikos overál volt. Nem, nem akartam vele sem akkor, sem máskor járni. (Voltam max. 10-12. ) Jó volt nézni, szép lány volt már akkor is. Talán ide tudom legrégebre visza vezetni, de ez nem biztos. Végül elköltöztek, már nem emlékszem hova. Arra sem emlékszem mért tört el a keze. Két kép róla, hogy ma ránk tekint.

Dolgoztam is ma. Megoldottam a menü egy részét, és a Rövid híreket csinálom épp. Haladok, bár lassabban, mint szeretnék. Voltam ma az önkormányzatnál is. Két órát vártam a polgármesterre, majd meguntam, és haza jöttem. Látott, kérdezte mi szeretnék, majd másfél óra múlva szó nélkül elment… Boldog voltam, ja! :S

Ridnak hoztam még egy Judit képet, mert ez lemarad, nem találtam tegnap.