Kezdem azzal a része ami inkább érdekel (másokat). Úgy tünik, hogy a munka amit végzek nem is végezhetném. Az indok egyszerű és szemét. Helyi közmunkát csak helyi lakos végezhet, más település lakosa nem. Lényeg, hogy én Győrben nem csinálhatom. Persze kérdéses hogy egy 1000 fős faluban ekkora munkanélküliségnél hogy lenne munkám? o.O Bár azt sem étem, mért kellet megvármi, hogy szabadságról vissza érjen a főnök, mért nem szóltak elöbb? Utállom a munkaügyit! :@ Holnap meg kb. 9-10-ig várhatok mire megtudok valamit! Tök jó!
A másik: Reggel esett az eső, mindenki látta-érezte mennyire. Gondoltam elengednek – volt róla szó a beszélgetésen. Nem is készültem nagyon a mai napra. Beérek, szól a gondnok úr várjuk az öltözőben. (Ott öltöznek a lovászok, képzelhetitek mi van ott! Kb. 6×2 méter.) Vártunk, átmentünk a szembeni terembe. Ott is vártunk. 8-kor vissza az öltözőbe, ott aztán aludni próbáltam. Munkatársamnak sikerült is… Úgy horkolt, mint állat! Volt vagy 50dB. 8:45-kor aztán lejött a “fönök”. Kiadta a munkát 4 garázst kellet rendbe tenni. Sose fogom megérteni, hogy került oda be annyi falevél. 10 méteres körzetben nincs fa! *-) Idegbeteg lettem, háromnegyed óra allat össze pakoltam a 4 garázst (pár dolgot kellet összébb rendezni, de nehezek voltak), és 2-t kisöpörtem. Munkatársam várta a másik gondnokra, mert szerelt valamit. Szólt a szerelő, hogy pillanat arrébb megy mindjárt. Erre kedvenc munkásom, nem kell nem sietünk, van idő, stb… Felugrottem, elrohantam enni, meg cigizni. Fogalmam nincs hogy lehet olyan lassan dolgozni. Mitán végeztünk elmenni nem tudtunk mert várni kellet, hogy a szerződést aláírjuk, mintha nem lenne holnap. A végén megint szívtam, nem értem el a 12:50-est. Kezd elegem lenni, sose tudok érdemben eljönni!
Uróirat félének: a suli elöször foglalkoztat közmunkásokat, így azért pár dolgot megértek.
Az viszont pocsék, hogy pont ma írtam alá a szerződést, erre lehet holnap már válunk is el! (99,9%, az mondta az ügyintézőm, aki hibázott!)