Tegnap – nem volt kedvem leírni – a suliba felbontották a szerződésem. Az indokokat már leírtam. Annyi a lényeg, hogy a munkaügyis nő csinált belőlem egy anomáliát. Egyszerre két helyen voltam két hétig. A végeredmény az lett, hogy a nő megpróbál bejuttatni élelmiszereladó képzésre. 4 hónap, és kb. 30 ezer forint. Itt a faluban még nem tudom mi lesz velem, az majd holnap derül ki. Lesz egy utam Gábrissal a gázosokhoz is, mert úgy néz ki lehetünk védett fogyasztók. Hirtelen ennyi van!

Van egy szösszenet is (vyca kapta MSN-n):

Egymáshoz simultunk, arcomon éreztem a haját. Illata eltöltött, és magához láncolt. Kezem derekát fogta, Ő pedig engem szoritott. Lassan felnézett rám. Mosolyogtam, homloka homlokomhoz ért. Szemünket lehunyva egy lehelletnyi csókot váltottunk, és ugrottunk. Szorosan a kezét fogva láttam hogy közeledik a víz. Az érkezés lágy volt mintha egy másik bolygóra érkeztünk volna. Lágyan és puhán. Magamhoz húzam, átölelve rúgtam magunkkat a felszin felé. A felbukkanás, minha két világ közé raggattunk volna. Hátra simitottam haját, Ő felkacagott, és vadul lecsókólta arcomról a vizet.