Elvesztettem a fényem,
Oda lett minden reményem,
Nélküled kell tovább élnem,
Boröm örök börtönében.

Reggel csak emléked ébreszt,
Kezem öleli emlékképed,
Illatod nem kísért többet engem,
Szemedben nem látom életem.

Karcolnak lassan a hónapok,
Barázdát vonnak az arcomon,
Eltelnek mind az évszakok,
Boldogságom nem találom.

Nincs több év mit várhatok,
Nem nyílik többé már ajtó,
Minden kulcs máshoz való,
Lány nekem már csak álom.

Nem találok már az utamra,
Jobba, ha csak megyek jobbra,
Úgysem keres senki majd arra,
Magam lesz, emlékeddel takarózva.

2016.X.04.