Az éjj lápájaval játszó
Szép égi tünemény vagy
Csillagok mind játékod
Nap az ágyad, és takaród

Földre szállsz néha nap
Megmutatod gyönyör arcodat
Körülöted felragyog a táj
Másik világ a tó tükrén át

Napkeltével vissza szálsz
Nélküled sír a látóhatár
Vörösben izzik a horizont
Mert elfelejteni nem tudott

2011.I.11.