Régen látlak még,
Arcodra nem is emlékszem,
Csak hangod él lelkem mélyén,
Így őrzött meg szívem rég.

Szavaidat hallom még,
De tudom ez képzelet,
De várom mikor újra látlak,
Csókolsz forrón szerelemmel.

Eltűnik lassan az álom,
De várom az álmod,
Mikor talán veled lehetek,
Hiszen nagyon szeretlek.

2000.IX.27. (Judit)