IceCat

Search by tag: virag

Hosszú hétvége

Written on 2010-10-09 in Személyes

Három hét után sikerült!

Eljött az idő, hogy ez is sikerült. (Most nem lehetelent próbáltam szervezni. ) Rebi és Virág kinnt aludtak nálunk. Péntekkel kezdődött igazán. Nyolckor keltem, utánna nem sokkal utánna, már mehettem is a szomszéd faluba kajáért. :S Hazaértem, kis pihi, jött a palacsinta készítés. Három oráig tartott, de jó sok lett. Utánna mentünk Győrbe… Elöszőr konzolbolt, utánna Rebiék. Konzolboltban Alon In The Dark-ot vettük, feleslegesen. (Pocsék: rossz kezelhetőség, és nem parás.) Futi Rebiékhez, onnan 19:35-tel ki hozzánk.

Hosszú volt az éjjel. Tartott Szombat délig! Slient Hill, végre parás rész, de nagyon. Utánna Underworld Virággal, majd (én figyelek és unatkozom) NFS s Sims 3 (2-14 óráig kb.). Délbe úgy döntöttem inkább alszom. Három óra alvás után a nap ébresztett. Virág a másik szobában fagyott be! Együtt ettünk. Aztán tovább játszotunk. Én Burnout, ki-ki mást. Levir is befutott, hát fogalmam nincs mennyi cola fogyott, de sok. Slient Hillbe tovább játszottunk. Csak kétszer doptam el a joyt. Éjfél környékén feküdtünk. Szóval a hétvége ha nem is telt tökéletesen, de jó volt…

Most úgy érzem Rebivel jobb lett a barátság. (EdE megközte mi van… Nem tudom.) Virág viszont kész rejtély számomra. Bár most is itt ül tőlem pár méterre. (Bár köztudott, hogy pocsék vendéglátó vagyok.) Nem tudom mi lesz. Ani után újabb nehéz barátság. Talán így jó ez! Kihozom amit lehet! Most viszon úgy érzem, mintha az egész akadna, nem akarna mozogni. Esetleg én nem akarom. Nem szeretem a “csigaházakat, de én is kérek egyet!

(Megjegyzés: Valóban van, hogy olyan vagyok mint egy kis tini. Ez van. Viszont ez az életem, s a gondoltaim. Most egy barát itt alvása, holnap lehet valami komoly. Tudom, érzem, hogy az utóbbi időben érzelmileg instabbil lettem. Majd jobban leszek, kitartás emberek. )

Versek, és szösszenet

Written on 2010-10-06 in Személyes

Lustán ácsorgott a nap a horizonton. Ez az ősz is takarókét borult a tájra. Szép színő pléd volt a tájon. A levegő csípte már az arcom, de ezt szerettem. Hiányzott a nyár, a meleg érintáse, a ragyogása. A nap még mindig várt a látóhatáron.

Nehezen vettem észre, az árnyéka már nagyra nőtt. Ahogy közeledett úgy öltöttek formát arcának részletei. Mikor mellem állt, a nap úgy döntött nem vár tovább. Tovább állt, nekünk sötétséget hagyva ajándékul. Ránéztem, figyeltem szemét. Nem szólt, nem mosolygott. A táj a hangulatával változott. Hízott a sötét, a fák felemelték kezeiket, a fű vissza húzodott a földbe. S egy kósza holló szállt el felletünk.

Testem megfeszült, szólni akartam. Kezét arcomra tette, a bosota megsercent. Szólt helyettem. Szemében szomorúság remegett. Lassan kinyújtottam kezem, érintettem derekát. Hirtelen, mint a macskák, vissza kapta kezét. Az érzelmeit eltemette, derűs arccal nézett. Érezte, hogy nálam ezzel nem ráz le. Kezemmel közellebb húztam magamhoz, hogy lehellete simogasson.

Kifordult ölelésemből, és elindult a kietlen tájon. A Hold mint napvilág, ösvényt rajzolt az útból. A növények vissza húzták karmaik, utat engedve neki. Pár lépésre követtem, hogy érezze – tudja ott vagyok. Sokáig nem nézett hátra, csak követtem az ezüst ösvényen. A messziségben a város mint megannyi szentjános bogár vibrált a sötétéségben. Fények járták táncukat égen és a földön, mint egy rosszúl koponált darab. Még ez is az ő kedvét tükrözte.

Éjjeli lámpásunk elaludt egy égi párnán. Az út csillagpórrá vált, és elvitte a szél. Rám nézett kérdőn, hogy mi legyen. Arca most is derős volt. Közel hozzá megálltam, kezem nyakára tettem, de szólni nem mertem. Féltem kimondani: bizz bennem és szeress…

(Jane Galt-nak)


Lehetetlent

Hiányzik az álom

Érintésedre vágyom

Itt maradtam világon

Nélküled elkárhozom

Nincs fény mi vezet

Itt minden nesztelen

A sötét hívogat engem

Kezez keresi lelkem

Hitem, és bizalamam

Elveszett a pokolba

Feltámadást mi hozhatna

Rettegek a Tartaroszban

2010.X.04 (Virág)


Lángolás

A lángolás oldoz fel

Szállok fent az égen

Erőt ad minden tőled

Részegít az érintésed

Felhők felett vagyok

Szerelmed fényes napom

Minden percét kívánom

Szárnyalok mint angyalok

Világ most várhat rám

Te vagy most a vágy

Minden e kis szobámba

Szenvedélyem hiába

2010.X.04 (Virág)

A dolgok menete…

Written on 2010-10-04 in Személyes

Félig lusta voltam, félig azt sem tudtam hogy fogalmazzak…
Megint sikerült a saját csapdámba esnem. Ha mindent kiírok, akkor szivok, ha nem akkor meg bennem marad. Kár, hogy a felhívásomat semki nem veszi komolyan. (Lehet el kéne rejteni a blogom? De akkor mi értelme…)
Utóbbi időmet Rebiknél töltöttem, adott hogy ezt mesélem el. Virágról nem tudok mit mondani, mert nem komonikál velem. Bár mással sem, úgy néz ki. Ha ez miattam van akkor elnézést mindenkitől, ha akkor már tudom. Máshogy cselekszem. Egynap allat “leliliomtipróztak”, és belefutottam ugyan abba ami Tinával is volt. (Első mondata mikor megismertem.) Bogával tényleg nagyon jóban vagyunk, sajnos (nem csak a korunk miatt) ez nem jó ötlet. Messzire mentem. (S lehet megint csak hinni akarok.) Elértük a maximumot amit a barátságunk adhat, erre nekem el kell tünnöm. Szívás, túl élem, remélem Ő is. Megérteés miatt, a végén már az a hosszú egymás szemébe nézés, s az hogy hozzá is kötöttem egy illatot. Abba hagyom. Sajnálom, és kész! Meghoztam a döntésem!
Voltunk Pécsen tegnap. Már rég elakartam jutni oda. (Közben láttam Bonyhádot is, csalódtam benne. ) Munkácsy trilógiáján is voltunk. Nem részletezem, ledöbbentő látni kell. Fél órát voltunk bennt, de csak 10 percnek éreztem. Pécs szép város, sok kis utca van, nem köz. Lehet rendesen csavarogni, eltévedni, meg hegyet mászni. Igen, a csajok is szépek arra felé. A 10 órás buszozás nem nézve szívesen mennék újra. EdE meg költözne! xD
Végül is sikerült mindent bele írni. Ügyes vagyok, semmi nem maradt ki. 20 év múlva, már mesélhetek “Így jártam anyátokkalt”!

Friss versek!

Written on 2010-10-04 in Személyes

Született egy két vers mostanában, Egy Rebivel közös. Ime:

Hallgasd

Egy halkan kimondott szó

S egy elhalgatott titok

Hajnalban minden elbukott

S egy álom szerte foszlott

Hagassd a szívem

Figyeld a szemem

Szerelek mindenem

Fájón elvesztetek

Hittem a töndérmesékben

Te itt álltál melletem

Csodás napokat szerezve

Megmutatva a lehetetlent

Hagassd a szívem

Figyeld a szemem

Szerelek mindenem

Fájón elvesztetek

Végül minden megáltozzott

Sötétbe borult az álmom

Árnyak vár minden sarkon

Elveszett a fény e világon

Hagassd a szívem

Figyeld a szemem

Szerelek mindenem

Fájón elvesztetek

Egyre mélyebbre jutok

Vigasztalást nem találok

Az ábránd márcsak átok

Itt lelem meg halálom

Hagassd a szívem

Figyeld a szemem

Szerelek mindenem

Fájón elvesztetek

2010.IX.25. (Virág)


Álarc

Elbújok, nem szólok

Álarc, amit mutatok

Igazi arcom nem látod

Érzéseim mind titok

Néha kinézek belőle

Mindig hiába teszem

Újra csak megsebeznek

Megint fel kell tennem

Lassan már részem lesz

Levenni többé nem merem

Hiába próbálom, elvesztem

A lényem összenőt vele

2010.IX.30 (Rebi, Virág)

Rebi válasza:

Álarc,mi elrejt, de mindhiába

Szívem, ki akarja, látja

Egyszer kinyit, egyszer bezár

A félelem az,mi visszaránt

És nyugodni nem hagy szűntelen…

Egy álarc mögött rejlik életem

Egy álarc,mely nem rejt mást:

Csupán egy,még fiatal lányt.


És a közös:

Vigyázz rám

[Rebi]
Gyere, kérlek, fogd meg a kezem,

Gyere most, gyere velem

Fogj erősen sose engedj el,

Téged én sem engedlek el.

Ne szólj egy szót se,csak figyelj rám,

Egyet tegyél meg, nyisd ki szíved kapuját

Egymás kulcsa rég ott van már a zárban

csak meg kéne fogni és használni bátran

Hidd el, nekem nem kell más,

hisz nekem Te vagy a feloldozás…

[Igor]
Szorítalak kis angyalom

Most minden mit az álom

Szívem neked kitárom

Kulcsát kezedbe adom

Csak is rád vágyom

A vágy most fellángol

Az álom csak valóságom

Mutasd meg vágyálomod

Benned mindent akarok

S magam neked adom

2010.X.01.

Egy csepp napfény

Written on 2010-09-24 in Személyes

Olvasási idő: 2 perc Sok mident kéne leírnom, s le is fogok! Hihi! Három napot fogok eggyé tömöríteni, fontos hogy ez három nap allat történt. Szeptember 21-22-23. Re...

Ha egy hétben az élet?

Written on 2010-09-19 in Személyes

Inkább csak összefoglalása a hétnek, ha nemérdekel lépj tovább!

Hihetetlen elképzelni, hogy ebbe a hétbe mit belesűritetem. Hétfőn megismertem Virágot, elöszőr jártam Rebiéknél. Bocs, másodszor, de elsőnek nem mozdultam ki a szobából! Nagyon jó barátokra tettem szert. Kis ugrással Csütörtök. Zanzásitva Tina, és Bogi. Mintha egy szürreális álom lett volna. Azt viszont sajnálom, hogy akkor nem foglalkoztam Virággal. Majd figyelnem kell az egyensúlyra… Elötte kis gubanc is volt a rehab körül, de nem erről akarok beszélni. Ugyan ezen a napon próbáltam kigondolni, hogy nem bonyolódok Virággal semmibe. (Oké, most sincs semmi. És nem is igazán hajaz rá, hogy lesz. Már nem hiszek a jelekbe, csak a tettekben!) Hétvégén Rebi itt volt nálunk, jó volt, kellemes volt a hétvége, bár rettentően sajnáltam, hogy Virág nem tudott jönni!

Ma – Vasárnap – Rebi haza ment, beszélgetünk fészbúkon. Kicsit Virágról is, így már azért megértem Őt is. Majd Vele is sikerült beszélgetnem. Én itten küzdök mint állat, hogy nem tetszen annyira, erre… Csak pár apróság: zenében, könyvben ugyanazt szeretjük, rajzol, ír. Olyan prozát adott, hogy… Nem szokott elakadni a szavam, de neki sikerült. Persze ezek nem a legfontosabbak, de számitanak. (Én bevallom!) Egyre közelebb kerülök Hozzá, és tudom hogy ez mindkettönknek jó! Félek kicsit, de ha nem félnék akkor az zavarna.

Holnap találkozunk, nagyon várom! Nem igérem, hogy írok… (Bár holnap lenne)

Nem tudom pontosan leírni így mit gondolok, elöző posztom viszont jól tükrözi!

Virág-nak!

Written on 2010-09-19 in Személyes

Ott álltunk, nézem a kezét ahogy gyengén fogja a kezemet. Féletem megtenni azt a fél lépést. Nézem, és tudtam döntenem kell. Eljött a pillanta, hogy válasszak. Felnéztem szemébe, s próbáltam kiolvasni, hogy Ő mit szeretne. Megmozdultam és a tér egy pillanat allat szertefoszlott közöttünk. Teste épp érintette tesem. Lassan emeltem kezem az arcához. Szemét figyeltem, hogy érezzem ha megbántom. Kezem arcához ért, s éreztem bőrét. Éreztem, nem kellet volna félnem. Szemében a nap utolsó csepp fénye. Hozzá hajoltam, és szájára lágyan csókoltam. Kezemmel átkaroltam. Éreztem illatát, hajának csiklandozását. A másikkal kezét továbbra is szorosan fogtam. Ő volt nekem az élet, Hold az alkonyati derengésben. Rá néztem, Ő szemebe nézett. Figyeltük egymást a fakuló napfénybe. Végül Ő búj kényelmesem kajaimba.

Ez a mai nap!

Written on 2010-09-16 in Személyes

Olvasási idő: 2 perc Tina és Bogi, a napom ellentéti, ráadás a nyugdíjbiztosító! Ma jött el a napja, hogy lezárjam a rehab körüli mizériát. Be mentem, vártam, és...

Erre vagyunk

Igor Castle, Pázmándfalu, Hungary

IceCat 1980 – 2013

IceCat 1980 - 2013

Instagram

Archívum

Copyright © 2008 - 2018 Minden jog fenntartva! - All Rights Reserved. Az oldalon található anyagok felhasználása az 1999. évi LXXVI. törvény alapján, csak a szerző előzetes írásos engedélyével lehetséges!