IceCat

Search by tag: csak-ugy

100 zsemle

Konyhalány

Written on 2018-05-02 in Személyes

Olvasási idő: 1 perc Csak már elég, hogy én vagyok a konyhalány. Jó lesz szabadulni.

Nem futok utánad

Written on 2017-11-13 in Személyes

Oké elismerem, elég idióta cím. Máshogy viszont nem tudom megfogalmazni, hogy mit gondolok.

Beszélgettem munkatársammal, vagy talán már nem is vele. A lényeg, hogy nekünk pasiknak kéne kezdeni, sőt végig irányítani, akár futni is a csajok nők után. Nem szólaltam meg mert már belefáradtam azt hallgatni, hogy “komolyan, ezt megteszed”. Igen, de a nőknek nem ez kell. Hiába vagyok aki vagyok. Sőt, lassan kezdek egy életet is építeni. Ne is a mostot vegyük. Akkor sem jutottam sehova mikor senki voltam. Lehet, jelenleg jobb a helyzetem, de ne ezért legyen bármi. Pont emiatt nem is változtatok sok dolgon, csak amit a komolyabb munka megkövetel. Minden másban maradtam én. Tény, továbbra sem érdeklek senkit. Akkor meg hova fussak?

Meg egyébként is. Honnan a frászból találjam ki, hogy tetszem egy nőnek, ha nekem kéne kezdeni. Az állandó elutasítás előbb-utóbb mindenkit felemészt. Nem így kéne lennie. Nem arról szólnak már a kapcsolatok amiről kellene. Ahh, hiányzik, hogy nem látok közös programot, vagy virágokat a nők kezében. Most nem a kapcsolat elejéről beszélek. De megint eltértem a tárgytól.

Lényeg, a lényeg: mért nem kezd az aki akar. Mért a büszkeségünket való előbbre? A nélkül is lehet valaki titokzatos. Lehet jelezni egyértelműen, de nőiesen is, hogy valaki bejön. Ha meg mégis annyira félénk vagy, akkor meg ott a fész. Bejelölöd, és kész. Onnan már semmiség. (Persze, ha megtalálod.) Ez tényleg kor független, mert alibit mindig lehet kitalálni. Szóval, ne csak a férfiak kezdjenek. Igen nekünk kell udvarolni, de az már egy másik mese, hogy mi az amit nem tudnak a pasik…

A változás szele

Written on 2017-08-07 in Személyes

Fura, hogy annyi év alatt egyszer sem adtam ezt címnek. Pedig jellemző rám, s sokszor lehetett volna.

Igazán csak írni akartam egy kicsit. Jönnek a változások. A héten két olyan dologba is belefogok, ami alapjaiban változtatja meg az életem. Persze, kihatással lesz a blogra is, de az a jövőben fog kiderülni. Izgalmas rész jön. Most a napokban bepótolok bejegyzéseket. Ennek oka, hogy változni fog a kinézet, lehet nagyon. Lehet annyira nem, de fog. Ez biztos.

Kicsit fáj új verziót adni a weboldalnak, de eljött az ideje. Persze, valahogy mindig belefogok csempészni egy macskát. Mondjuk Neko-t!

 

Ködbe vész a lényeg

Jó vicc az élet

Written on 2017-04-09 in Személyes

Olvasási idő: 2 perc Csak kicsit kemény a poén. Egy hónapja dolgozom. Már sok mindent megtapasztaltam bent. Szeretek ott dolgozni. Viszont rájöttem, hogy biorobot vagyok. Ez egy j...

Mért keressük mind?

Futunk végtelen utakon

Written on 2017-04-08 in Személyes

Olvasási idő: 2 perc Monológ következik, a boldogságról, és egyéb szívbéli dolgokról. Végül egy kép is lesz, akinek talán lesz értelme, vagy csak oda teszem… Elfogadom, h...

Max-am!

Az élet furcsa

Written on 2017-02-20 in Személyes

Olvasási idő: 1 perc Nem igazán találom mostanában a helyem. Mindig mindent halogatok. Várom a legjobb pillanatot amikor neki állok blogolni, de az csak nem akar eljönni. Valamit m...

Vidám tündér

Written on 2014-06-27 in Személyes

Olvasási idő: 1 perc Lassan már nem tudok címet adni a képeknek. Nem is baj igazán, mert kezd annyi összegyűlni, hogy albummá váljon. Ez most azért kerül fel külön, mert lesz...

Csendes tündér!

Csendes tündér

Written on 2014-06-24 in Személyes

Olvasási idő: 1 perc Fáradt vagyok, így csak egy képet hoztam Kis Tündérről. Mezei nimfa címet akartam adni, de az nem tündér.

Egy fura nap

Written on 2014-03-01 in Személyes

Részeg vagyok? Igen! Fárad vagyok? Igen! Nincs helyem? Na ja. Bánom mindezt? Nem. Akkor? Csesszem meg. Ennyi. Ez az élet. S nagyon nehéz gépelni. Majd holnap…

Új év, új kezdetek

Written on 2014-01-02 in Személyes

Vajon egy új év kezdetekor, akkor abban a 24 órában hány ígéret és fogadalom hangzik el? Idén nem fogok beszállni közéjük Reménykedem, hogy többet blogolok majd. Emlékezve így is IceCat-re, hiszen talán mi voltunk a legöregebb bloggerek. Ő 2001 óta, én 2003 óta írtuk. Most már csak én vagyok. Szeretem a blogom, szeretem az év eleji új kezdeteket.

Mivel az utóbbi évben nem voltam, túl aktív, így szinte biztos, hogy flashbackel fogom megoldani az elmúlt esztendőt. Sok minden történt, KisRóka belépett az életemben, munkám is van. Fotózásban is haladok. Idén már talán társam is akad Kornél személyében. Szóval zajlik az élet, s idén a 30-at is betöltöm, paff.

A világ változik, s vele én is. Mindenki. Fájó veszteségeim is voltak. Örömteli találkozások is akadtak. De sajnos a barátok inkább csak mentek, jönni nem jöttek. Összefoglalva ezt az össze-vissza bejegyzést, ha velem tartotok egy fura de izgalmas blogot követhettek. Az elmúlt év alkotásait fokozatosan hozom. Szerintem visszadátumozom őket ahogyan szoktam. Persze mindig jelezni fogom. A kinézet továbbra sem végleges, de sosem lesz az.

Nos, szóval kitartást az évhez, talán idén eljő a zombiakolkapszis. Én már várom.

Erre vagyunk

Vécsey Borozó, Győr, Hungary

IceCat 1980 – 2013

IceCat 1980 - 2013

Instagram

Archívum

Copyright © 2008 - 2018 Minden jog fenntartva! - All Rights Reserved. Az oldalon található anyagok felhasználása az 1999. évi LXXVI. törvény alapján, csak a szerző előzetes írásos engedélyével lehetséges!