IceCat

Nem futok utánad

Oké elismerem, elég idióta cím. Máshogy viszont nem tudom megfogalmazni, hogy mit gondolok.

Beszélgettem munkatársammal, vagy talán már nem is vele. A lényeg, hogy nekünk pasiknak kéne kezdeni, sőt végig irányítani, akár futni is a csajok nők után. Nem szólaltam meg mert már belefáradtam azt hallgatni, hogy “komolyan, ezt megteszed”. Igen, de a nőknek nem ez kell. Hiába vagyok aki vagyok. Sőt, lassan kezdek egy életet is építeni. Ne is a mostot vegyük. Akkor sem jutottam sehova mikor senki voltam. Lehet, jelenleg jobb a helyzetem, de ne ezért legyen bármi. Pont emiatt nem is változtatok sok dolgon, csak amit a komolyabb munka megkövetel. Minden másban maradtam én. Tény, továbbra sem érdeklek senkit. Akkor meg hova fussak?

Meg egyébként is. Honnan a frászból találjam ki, hogy tetszem egy nőnek, ha nekem kéne kezdeni. Az állandó elutasítás előbb-utóbb mindenkit felemészt. Nem így kéne lennie. Nem arról szólnak már a kapcsolatok amiről kellene. Ahh, hiányzik, hogy nem látok közös programot, vagy virágokat a nők kezében. Most nem a kapcsolat elejéről beszélek. De megint eltértem a tárgytól.

Lényeg, a lényeg: mért nem kezd az aki akar. Mért a büszkeségünket való előbbre? A nélkül is lehet valaki titokzatos. Lehet jelezni egyértelműen, de nőiesen is, hogy valaki bejön. Ha meg mégis annyira félénk vagy, akkor meg ott a fész. Bejelölöd, és kész. Onnan már semmiség. (Persze, ha megtalálod.) Ez tényleg kor független, mert alibit mindig lehet kitalálni. Szóval, ne csak a férfiak kezdjenek. Igen nekünk kell udvarolni, de az már egy másik mese, hogy mi az amit nem tudnak a pasik…