Csak álltam ott. Már rég nem az a csaj volt akit basztam. Fáradt feje üresen nézett engem. Hellyel kínáltam a kávézóban. Nem akartam, hogy megérintsen. Beszennyezzen egy másik ürge mocskával. Leült, és nézett rám.
– Te hívtál engem. – Szóltam neki.
– Tudom, érdekel mi van veled.
Baszod mi lenne? Ott hagytál másért.

Beszélgettünk. Bevallom, jó volt dumálni. Hol jobb, hol felületesebb témát érintetünk. Mikor már csend lett volna, kínosan belenevetett a kávéjába. Zavarban volt, és én ezt cseszettül élveztem. Ha már más ágyában múlatja az időt, ez hadd legyen enyém.
Néztem arcát, és láttam mennyire megváltozott nyolc hónap alatt. Mintha zsírosabb lenne a bőre. És azok nem a dohányzás jelei? Mi a faszom történt azzal a dugni való nővel, akit megismertem. Akkor ott volt az a ártatlan szomszéd lány. Még öltözni sem tudott. Most meg… Kifestett arc, pont több mint a szolidan elviselsz. Körmei miatt nyavalygott. Én meg azon agyalok, hogy milyen sört vegyek, de az kevés lesz. Ehhez már pálinka kell.
Aztán jött a gyomros, én sem iszok keveset, de ők még engem is leisznak. Néztem rá, és észre vettem a jeleket. Haja elvékonyodott, arca teltebb lett.
Mintha ez nem lenne elég, még tökön is rúgott. Veszem elő a cigim, rám néz.
– Csak tömött van nálad? – Én csóró alkoholista mivel mászkálnék. Szerencsére volt még nálam Pall Mall.
– Nem, van nálam Pall Mall.
– Az nem jó, csak luxus cigit szívok.
– Hogy mi a fasz?
Így tudtam meg, hogy, ha ideges vagy iszik akkor dohányzik. Az a csaj aki engem képes volt leszoktatni. Már azon voltam, hogy hátat fordítok, de a kíváncsiságom nagyobb volt.
Néztem a testét, azt a testet amit rajongásig imádtam. Senkinek nem volt olyan segge mint neki. Nem a legjobb döntésem volt, hogy levetkőztettem a szememmel. A leggings derekánál látszott ahogy kicsit több lett a a felesleg rajta. Nem sok, de pont undorító lett.
Nem sokat várok a nőktől, de azt igen, hogy tudjanak öltözni. Ezt azért elvárom. Erre lelép, aztán úgy beállt a sorba mint a sicc.

Kiheverve a sokkot, folytattam a beszélgetést. Meg nem könnyebbülhettem. Nekem magyaráz, hogy minden házimunka rá vár. Csesszem meg arany szívét, mért nekem? Én igyekeztem, hogy a tanulásra tudjon koncentrálni. Persze, az hogy ez mért tartozik rám azt nem tudom. Mindenesetre a csóka akivel együtt van leírta magát előttem. Valószínűleg, hogy még gányabbúl érezzem magam, még előttem vett az aranyos kis kutyagyereküknek a legdrágább kajából. Én meg elismertem, hogy ennek is az vetett véget, hogy nincs egy járgányom, ami bűzlik, és gurul.
A busza érkezése előtt még mondtam neki, hiányzik a masszírozása.
– Nekem is be van állva a vállam, jó lenne ha valaki megcsinálná.
Annyiban maradtuk, hogy majd valamikor kölcsönösen lelazítjuk egymást. Aztán, ha úgy adja az élet, akkor addig kúrom mi ránk nem nyit a faszija. Mindent megérne…